A veszélyeztetett állat és növényfajokról szóló
Washingtoni Egyezmény

1986. évi 15. törvényerejű rendelet
a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről, a végrehajtására kiadott 4/1990. (XII. 7.) KTM rendelettel egységes szerkezetben.

A papagájok ismertetésénél sok helyen teszek említést a faj CITES (ejtsd: szájtisz) besorolásáról. Ez a vadállatok megóvására hozott ún. Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade is Endangered Species of wild fauna and flora), mely a vadon élõ állatok és növények kereskedelmét hivatott szabályozni. Ezt az egyezményt a IUCN (International Union for the Conservation of Nature and Natural Rescuors) hozta létre. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, a volt szocialista országok közül elsőként. Az egyezmény létrehozásának oka a vadállatokkal folytatott mértéktelen kereskedelem volt.

Három besorolása van:

I. A vadon született állatokkal, illetve növényekkel, ezekbõl való preparátumokkal, készítményekkel való kereskedelem teljes tiltása, csak a fogságban született egyedeket lehet kereskedelmi forgalomba hozni
II. A vadon született állatokkal, illetve növényekkel korlátozott mértékben lehet kereskedni
III. Ebben a besorolásban csupán három papagájfaj maradt (mármint a papagájok közül). Ezek a hullámos papagáj, Sándor papagáj, nimfapapagáj. Az ezen besorolásba eső fajokkal a kereskedelem csak néhány országban van szabályozva.

Minden ma élő papagájfaj beletartozik a CITES I. vagy II. osztályába, kivétel ezek alól a fent felsorolt három faj. Ezért Magyarországra csak CITES engedéllyel rendelkező madarat lehet behozni, illetve az itthon tenyésztett madaraknak tenyésztői bizonylattal kell rendelkeznie. Ettõl néhány (általában a gyakoribb, könnyen tenyészthető) fajnál eltekint a Természetvédelmi Hivatal, de az összes ara, kakadu, amazon és jákó papagájnak ilyen bizonylattal kell rendelkeznie, ellenkezõ esetben ezek a madarak elkobzásra kerülnek. Fontos tudnivaló, hogy a nem bejelentés-köteles fajokból álló tenyészeteket viszont be kell jelenteni.

Arról , hogy egy papagájfajnál a CITES eltekint-e a megfelelő igazolás, engedély, tenyésztői bizonylat meglététől, valamint hogy egy papagájfaj tenyésztéséhez, importálásához, stb. milyen engedélyekre van szükség az alábbi címen érdkelődhetünk:

A Washingtoni egyezmény (CITES) alá tartozó, de nem bejelentés-köteles fajok

Az alább felsorolt fajokba tartozó madarakat itthoni vásárlás esetén a KTM Ökológiai Osztálya felé nem kell bejelenteni. Fontos tudnivaló azonban, hogy az ezen fajokból álló tenyészetekre viszont vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Ezek a madarak a CITES II. besorolása alá esnek. Az I. besorolás alá esõ fajok kivétel nélkül bejelentés-kötelesek, a III. besorolás alá esõ fajokat nem kell bejelenteni. A papagájok közül szinte minden faj I. vagy II. besorolás alá esik.
 

Forrás: www.parrotland.hu